Az alapvető munkafolyamatok minden ablakcsere esetén megegyezőek:

• Az ablak pontos méreteinek meghatározása a gyártáshoz (felmérés).
• A már legyártott szerkezeteket el kell szállítani a beépítés helyszínére. (Esetenként komoly fizikai igénybevételt jelentő veszélyes munkafolyamat! Győződjön meg arról, hogy a beépítés napján a beépítő szakemberek kényelmesen, a beépítés helyszínéhez közel tudjanak parkolni.)
• Az elöregedett ablakokat ki kell bontani tokostul, amennyiben nem felújításról –tokba építésről-, hanem teljes körű nyílászáró cseréről van szó.
• Az ablakok elhelyezését követően a keletkezett hézagot ki kell tölteni, el kell takarni.
• Festés, tapétázás, burkolás. Nem feltétlen szükséges minden esetben, a fal korának és minőségének függvénye.

Mit jelent az illesztési hézag?

Ez a hézag az új ablak beépítése során keletkezett, 1-2 cm-es hézag. Ez a pár centiméteres hézag azért alakul ki, mert a fal nyílásánál kisebbre kell gyártani az új ablakokat, hogy azok biztosan beférjenek! Illetve nem minden esetben tökéletes négyszög alakúak a falnyílások, így az új ablakokat függőlegesen és vízszintesen is korrigálni kell. A fennmaradt kb. 10 mm-es hézagok szigetelő anyaggal kerülnek kitöltésre.

Csúsztatott zsalus és házgyári csapos technológiával épült panellakások esetén: Általában ezek a panelházak nincsenek vakolva, így a bontás-beépítés alatt nincs vakolathullás. A bontás és az új ablak elhelyezését követően már a púrhabbal történő hézagkitöltés következik (száradást követően a felesleget egyszerűen levágják).  Mindettől függetlenül szükséges lehet később, tapétázásra, festésre, csempézésre stb.

Magyarországon eltérő technológiával épített panelházakat építettek, így vannak kivételek az ablakok beépítését figyelembe véve.

• Az egyik ilyen kivétel, egy bizonyos erkélyes lakásra vonatkozik: Megeshet, hogy a nyílászáró fal –más néven szakipari fal- méretei az alábbiak: 250 cm-magas, 290 cm-széles, 1db 90x250 cm-es erkélyajtót és 2db 90x150 cm-es ablakot tartalmaz. Ennél a típusú lakásnál nagyvalószínűséggel szükség lesz majd gipszkartonozásra mind a két oldalon. Illetve előfordulhat, hogy az ablak alatti rész fából készült, nem pedig panel elemből.
• Egy másik eset, mikor a konyha-, és az egyik szoba ablaka ugyan abban a keretben van elhelyezve. Ennél fogva a beépítés során el kell fedni a válaszfal és ablak közötti rést. Legegyszerűbb megoldás a gipszkartonozás.

Utólag hőszigetelt panelházak: Legjobb, ha még a hőszigetelés előtt cserére kerülnek az elöregedett ablakok, azonban ez nem minden esetben tud megvalósulni. Ilyen esetekben, a hőszigetelést le kell vágni körben a régi ablakról, mert ilyenkor már rávakolnak a tokra is. Beépítést követően ezt a hézagot glettel szokás kitölteni, majd –sajnos- újra kell színezni a kávát.

Bármely téglából épült ház (Ytong és vályog is): Jellemzően minden esetben találunk vakolatot belül és kívül egyaránt. Megnyugtató, hogy várhatóan a külső vakolat nem sérül!

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy milyen típusú az elöregedett ablak:

Kapcsolt gerébtokos? Jellemzően a fakeret ilyenkor befedi az egész ablaknyílást, plusz alatta és felette is lehetnek különböző fa díszítő, takaró elemek.
Ezek az ablakok már legalább 30 évesek, a keletkezett illesztési hézagok kitömésére még teljesen más eljárást alkalmaztak. Többnyire jóval nagyobbak is voltak ezek az illesztési hézagok, melyeket építési törmelék és habarcs keverékével töltöttek ki. Sajnos így a bontás során jó eséllyel rengeteg por keletkezik, szélsőséges esetekben pedig akár 10 cm-es vakolatdarabok hullhatnak alá. Egy 40 éves téglaépítésű ház esetén még könnyen előfordulhat, hogy gyakorlatilag sértetlen marad a vakolat, azonban egy 100 éves ház esetén, ahol akár a belső párkány alatt pl. fa panel került elhelyezésre, csak a panel levételét követően derül ki, mennyi kőműves munkára lehet számítani a csere során.

Modernebb szerkezet? Ebben az esetben már nem két szárny kerül nyitásra (ezeknek a modernebb típusai a mai hőszigetelt ablakok). Így mindössze az ablakkávában lévő vakolat az, ami sérülékeny. A keletkezett felületi egyenetlenségeket kiglettelik, majd burkolják, tapétázzák, festik a sérült falrészt.

Összefoglalva az olvasottakat: Egy panelház teljes körű nyílászáró cseréje gyorsabban és valamivel egyszerűbben megoldható, ezzel talán kevesebb kellemetlenséget okozva. Míg egy téglaépítésű –régi- épület ablakainak cseréje esetén, sokszor elkerülhetetlen a „nagyobb volumenű” utólagos kőművesmunka.